Jan van Eyck misztérium és virtuozitás Paele Kaonok Madonnája részlet

Jan van Eyck a misztérium és virtuozitás festője


Jan van Eyck lenyűgöző mesterművei a misztérium és realizmus bonyolult, szemet gyönyörködtető csodái. Jan Van Eyck arisztokratikus mottója sokat elárul róla: „Als ik kan”. „A legjobb tudásom szerint” – ezt a sort gyakran ráírta festményeire vagy azok kereteire.

Tipp: Rendeljen meg Jan van Eyck másolatot a falára>> festmény rendelés

Jan van Eyck festészeti stílusával, munkái igényességével már saját korában is kimagaslónak számított. Szemléletét, festészeti technikáját többen átvették. Műveihez már életében elzarándokoltak a korabeli festők, arisztokraták és az egyszerű emberek egyaránt. Hírneve töretlen napjainkig, műveit gyakran másolják. Festészeti stílusát a felületi hatások és a természetes fény pontos, reális ábrázolása jellemzi. Ezt egy olajos közeg használatával érte el, amely lehetővé tette a festék áttetsző rétegekben való felvitelét.

 

Jan van Eyck élete

 

A 15. század első felében élt, korai éveiről keveset tudunk. 1390 körül született, valószínűleg nemesi családban. Először 1422-ben Hágában tűnt fel, 1425-től Bruges-ben és Lillében festett, járt Portugáliában is. Jó Fülöp, burgundi herceg szolgálatában dolgozott, aki a művészetek legfőbb védnöke volt Flandriában.

Századokkal később ezen a vidéken született a későbbi kor egy másik hasonlóan kimagasló és különleges látásmóddal rendelkező tehetsége, René Magritte.

Jan Van Eyck azon kevés művészek közé tartozott, akik jómódban éltek, és magas elismerésben részesültek. 1431-ben házat vásárolt Bruges-ban, 1433-ban kötött házasságot egy Margaret nevű hölggyel, akiről keveset tudunk. A festő feleségéhez fűződő érzelmeit, ragaszkodását az a bensőséges portré is tükrözi, amin megörökítette feleségét, Margaret van Eycket. Két gyermekük született.

 

Jan van Eyck kiejtése, a név története

 

Neve gyönyörű hangzású, helyesen így ejtendő: jan fán ájik. Az eijk a modern holland eik („tölgy”) archaikus írása. A név „tölgyfa”-ként fordul elő. Ezen a néven az a reneszánsz festői család a legismertebb, melynek Jan van Eyck a legkiemelkedőbb tagja. Testvérei, Lambert és Margaréta is festők voltak. Jan van Eycket és fivérét, Hubertet pedig sokszor úgy emlegetik, mint a flandriai festészeti iskola megteremtőit. Sőt a németalföldi táblaképfestészet létrejöttét is hozzájuk kötik.

Jan van Eyck misztérium és virtuozitás Vörös turbános férfi-Önarckép részlete

Jan van Eyck volt az első 15. századi flamand festő, aki aláírta festményeit. Kézjegye az Arnolfini házaspár című képen, a kompozíció részeként is ott látható.

 

Jan van Eyck: a genti katedrális oltárképe

 

Jan van Eyck mélyen hívő ember volt. Képein keresztül látjuk milyen elhivatottsággal közvetítette a teremtett világ szépségét. 1426-32 között dolgozott a genti katedrális oltárképén. Az Isten báránya monumentális mű, Hubert és Jan van Eyck testvérek alkotása.

Jan van Eyck: genti oltár részlete Isten báránya

 

A genti katedrális szárnyas oltárképe lenyűgöző méretű, kinyitva 375×520 centis. Páratlan pontossággal festett 248 emberi alak és 50 féle növény díszíti. Ez az oltárkép kozmikus teljessége révén a keresztény művészet egyik legszebb szakrális alkotása.

 

Jan van Eyck: Arnolfini házaspár

 

Jan Van Eyck talán leghíresebb képe az Arnolfini házaspár. A portré hátterében az első igazán élethű lakberendezés látható, melyet valaha festettek. A térélményhez hozzájárulnak a fények, a tükör és az ablak. A hátsó falon lévő domború tükör 4 apró alakot tükröz, ők is a szobában vannak. Az egyikük valószínűleg maga a művész. A falon is látható a felirat: „Itt járt Jan van Eyck”

Jan van Eyck misztériumé s virtuozitás: Itt járt Jan van Eyck

A felénk forduló házaspár egész alakos portréja Arnolfini esküvő és Giovanni Arnolfini és felesége címen is ismert. Egy itáliai kereskedőt és feleségét látjuk meghitt otthonukban. Az ábrázolás több vitát is kiváltott. Úgy tűnik, mintha az asszony várandós lenne, sokan a ruha bő redőzetét és a kéztartást ennek bizonyítékaként kezelik. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a kor szokását, divatját, mely nem spórolt a bő, gazdagon omló ruharedőkkel. Biztosak ugyan nem lehetünk benne. Ez is Jan Van Eyck festményeinek misztikus oldala. Miként a férj jobb kezének a felesége felé mutató, áldást osztó mozdulata is.

Jan van Eyck_misztérium és virtuozitás Arnolfini házaspár festmény a nappaliban

 

Jan van Eyck leghíresebb festményei

 

Jan van Eyck festményei között számtalan vallási témájú képet találunk, valamint nemesek, papok és kereskedők portréit. Jan van Eyck képei nemcsak vászonra készültek, hanem a tartósabb fára. Az Arnolfini házaspár is fa alapú kép. Az itt látható ruha színe után pedig manapság Van Eyck-zöldről beszélünk.

Jan van Eyck képei közül az egyik híres miniatúra azt ábrázolja, amint Bajor János holland helytartó imádkozik a tengerparton. Van Eyck a kezdetekkor 3 évig a helytartó festője volt Hágában. Ezt a képet a korai holland festészet abszolút csúcspontjaként tartják számon. Ez az első reális, felismerhető táj a holland festészetben és így a nyugat-európai művészettörténetben.

A férfiportré vörös chaperonnal valószínűleg a művész önarcképe. Lenyűgöző a tekintet, a nyugalom, az a szilárdság, amit ez a Jan van Eyck festmény sugároz.

íjan van Eyck misztérium és virtuozitás Márai az alkotásról a festő Önarckép

 

Jan van Eyck: Rolin kancellár Madonnája

A flamand művészet egyik leghíresebb műve Jan van Eyck: Rolin kancellár Madonnája. Ez a festmény is tele gyönyörű szimbólumokkal, utalásokkal és felettes jelentésekkel, melyek sajnálatosan a mai modern emberek számára már nem sokat jelentenek.

hirdetés

A térdeplő Rolin kancellár méltóságteljes nyugalmat sugároz, de nem ő a fő alak: a vele szemben ülő Madonna uralja a képet. A perspektíva szabályai szerint kialakított helyiségben vannak. A mélységet az építészet hármas boltíve, a díszburkolat és a táj sugallja. A személyek mellett ez a festmény egyik leginkább figyelemre méltó jellegzetessége.

Jan van Eyck misztérium és virtuozitás Rolin kancellár madonnája teljes kép

A híres képkeretek

 

Jan van Eyck gyakran aláírta és dátumozta a kereteket is, így az a mű szerves részévé vált. Az is előfordult, hogy a keretre került egy kis részlet. A rámák egy mesterember műhelyéből kerültek ki, s a kézművesek munkáját gyakran a képzőművész alkotásával egyenrangúnak tekintették.

Jan van Eyck amikor ráfestett a keretekre, az aláírással vagy más feliratokkal azt a benyomást keltette, hogy művei egészében, „kőbe vésettek”. A keretek más kompozícióbeli célokat is szolgáltak. Portugáliai Izabella portréján a királynő nyílt tekintettel néz, keze egy kő mellvéd szélén nyugszik. A művész ezzel a zseniális perspektívával elérte, hogy Izabella mintha kilépne a képi térből a néző szobájába.

Jan van Eyck misztérium és virtuozitás genti oltár részlete Krisztus

Genti oltár részlete, Krisztus

Összegzés

 

Jan van Eyck az a németalföldi festő, aki tökéletesítette az újonnan kifejlesztett olajfestmény technikát. Színei mélyebbek és ragyogóbbak voltak minden eddiginél, a képen látható tárgyakra, bútorzatra csúcsfényeket rakott fel. Ettől szinte plasztikussá váltak a tárgyak, szinte kiemelkedtek a vászon síkjából. Megkapó portréi mély emberismeretről tanúskodnak, tárgyilagosan, elfogulatlanul, megkapóan egyszerűen és nagyon pontosan ábrázolta megrendelőit. Festményeinek egy része munkásságának utolsó évtizedéből, 1432-től kezdődően maradt fenn. Fiatalon halt meg, jó néhány félkész képet hagyott maga után, melyet műhelyében fejeztek be.

 

 

 

 

 


Kajdocsi-Gera Ildikó

Névjegy: Kajdocsi-Gera Ildikó

Kajdocsi-Gera Ildikó művészeti tanulmányait képző és iparművészeti szakközépiskolában kezdte. Főiskolai évei alatt rajzot, festészetet és a művészettörténet tanult. Gyakran merít inspirációt a régi idők mestereinek alkotásiból. A portrék és életképek festése is közel áll hozzá.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..