Csontváry Koszta Tivadar A magányos cédrus részlet

Csontváry Kosztka Tivadar élete és munkássága


Csontváry Kosztka Tivadar, a magyar festészet egyik legkülönösebb egyénisége. Bemutatjuk legfontosabb festményeit és rövid élettörténetét.

Tipp: Rendeljen Csontváry másolatot a falára>> festmény rendelés

„Nem úgy tűnik-e föl ez a földi élet, mint egy iskola – ahol a sok diák közül egyet választ ki a tanár, s ennek az egynek kell folyton felelni, s az egész iskola helyett tanulni.” – Csontváry Kosztka Tivadar

Pilinszky így írt róla: Csontváry művészete – a megnyilvánult világhoz hasonlóan –nyílt titok: Színei élénkek, de valójában belülről izzanak, egy megjelölhetetlen, lokalizálhatatlan fényforrástól: az ártatlan mindentudás napjától, a lélek erejétől.

 

Csontváry Kosztka Tivadar

Csontváry élete

 

Csontváry Kosztka Tivadar, a magyar festészet egyik legkülönösebb egyénisége. 1853. július 5-én született Kisszebenben. Kereskedősegédként dolgozott, majd gyógyszerészdiplomát szerzett. Később jogot tanult, majd egy ideig tisztviselő volt Pesten. Patikussegédként dolgozott Iglón, amikor 1880. október 13-án égi szózat azt közölte vele: „Te leszel a világ legnagyobb napút-festője. Nagyobb Raffaelnél.”

 

Csontváry rögtön Rómába ment, s Raffaello képeit tanulmányozva úgy döntött, megpróbál ennél magasztosabbat alkotni. Festészeti tanulmányait 41 évesen kezdte, Hollósy Simon iskolájában, majd Párizsban és Olaszországban tanult. Festőládájával bejárta Dalmáciát, Nyugat-Európát, Egyiptomot és Palesztinát, Libanont és Szíriát, miközben megállás nélkül festett. Az első világháború során minden vagyonát elvesztette, magányosan és szegénységben halt meg Budapesten 1919. július 20-án.
 „Én feláldoztam az életemet, megtudandó, mi a való, hogy fejlődik ki a világ, és hogy fejlődik tovább, mert minden, ami van, a pozitívum akaratából fejlődött ki, s ami lesz, a pozitívum kinyilatkoztatása alapján fog kifejlődni.” (Csontváry)

 hirdetés

Csontváry mindent alárendelt elhivatottságának, nagyon egyszerű, lemondásokkal teli, mondhatni szerzetesi életet élt, vegetáriánus volt, nem ivott alkoholt és nem dohányzott.

A leghíresebb Csontváry képek

 

A leghíresebb Csontváry képek hazai múzeumokban láthatók.

Csontváry egyetlen festészeti irányzathoz sem tartozott. Alkotásai egyediek, rendkívüliek, az emberi létezés kérdései, sorsának spirituális útjának bejárása. A belső és a külvilág ellentmondásai nőttek kozmikussá művészetében. Festészetét varázsos színvilág és ábrázolásmód, rejtett allegóriák, mágikus látásmód, valamint egyéni szimbólumteremtő erő jellemzi.

 

Magányos cédrus

 

Csontváry legismertebb műve a Magányos cédrus. A festmény valójában egy szimbolikus önarckép, tükrözi az elrendeltetést, a nehézségek közepette az állhatatosságot, a művészi elhivatottsággal járó végtelen magányosságot.

 

„A gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni öt-hat-ezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot.”

 

Ez a festmény nem csupán egy táj, hanem önmaga sorsának látomása.

 

„Lehet, hogy a sors hosszú életet ad nekem, de lehet, hogy egy vihar letörhet, s én nyomtalanul letűntem a föld színéről.”

Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus

 

Hamvas Béla csodálatosan írt Csontváry nagy cédrusáról, a Patmosz kötetében:

“Íme a cédrus. Fa áll itt, a sok közül egy. Nincs belőle kettő. Elszigetelt egyetlenségében abszolutizálta magát. Senkihez és semmihez nem hasonlít. Saját ideje van, saját helye, itt áll, beágyazva a világba, népébe és vallásába, hűségben földjéhez és végzetéhez, szakrális egyszeriségében. Nem tudja, hogy mi az abszolút szellem és mi a kinyilatkoztatás, mi a nyugalom és mi az elcsendesedett tó víztükre, amin nincs egyetlen habfodor. Amit lát, nem az egész egyszerre, csupán egyetlen perspektíva, s az sem tiszta. Egyetlen pillanatig sem áll meg, folyton dolgozik önmaga megvalósításán, semmiben sem bizonyos, folyton inog és tévelyeg és káprázik és téved és csalódik, de úgy, ahogy senki más, csak ő.

Van Gogh szalmaszéke is az egyetlen az abszolútumban, és az abszolútum az egyetlenben. De a szalmaszék a cédrusnál humánusabb és szociálisabb és megszólíthatóbb. A cédrushoz hiába beszélek, mint ahogy a kerubhoz hiába. Hallja, de nem mozdul. A szalmaszék akar, a cédrus van. A szalmaszék álmodik és szenved, a cédrus lát. A szalmaszék az életben áll, a cédrus a létben. A szalmaszék megrendít, szeretnék hozzámenni és segíteni rajta, legalább megérinteni, vagy megvigasztalni, vagy megfogni a kezét. A cédrus megközelíthetetlen magasságban mered fölöttem, félelmetes nyugalmában, mintha Isten és a világ leszakadt volna róla, és egyedül állna a Libanon csúcsán.”

Öreg halász

 

Kevés portrét találunk Csontváry életműben. A halász mögött a nápolyi öböl, s a távolban húzódó Vezúv látható, de nem a fenséges táj a téma, hanem a szimbolikus jelentést hordozó ember. A nehéz munkában megöregedett halász szuggesztív erejű portréja. Barázdákkal szántott arca, megfáradt tekintete, az emberi sorstragikum illusztrációja.
Az „Öreg halász” rejtélyes kép, amely szinte szuggerálja, hogy megfejtsék. Ki lehet ez az összetett személyiség? Jóra és rosszra egyaránt kapható garabonciás, csalfa próféta vagy csak egy megtört ember? Az Öreg halász a Csontváry életmű kiemelkedő darabja, az egyetemes festőművészet egyik legszebb lélekábrázolása.

Csontváry: Az öreg halász

 

A taorminai görög színház romjai

 

Csontváry 1905-ben festi meg A taorminai görög színház romjait, csaknem 20 négyzetméteres vásznon. Mind méretében, mind panorámaszerűségében páratlan alkotás ez. Színeiben is lenyűgöző. Időtlenné s földöntúlivá varázsolják a „napút színek világításbeli fokozatai, a kékek, sárgák, vörösek különböző árnyalatai.”

Csontváry impozáns méretekben dolgozott, panorámaszerű ábrázolása az élénk színhasználattal teljesen újszerű és egyedülálló.

Csontváry: A taorminai görög színház romjai

 

 

Csontváry Önarckép

 

E korai művéről azt feltételezték, hogy Münchenben készült, de az újkori kutatás szerint Csontváry gácsi gyógyszertári szobájában festette le magát. Erős, határozott szuggesztív tekintetében elhivatottság tudat és valamiféle megszállottság tükröződik. Festészetének különös színvilága már itt is megragadó. Ez az önarckép a művész halála után a gácsi patika padlásáról került elő más, Csontváry által nem méltatott festményekkel, pl. a Tengerparti sétalovaglással együtt. A gyógyszertár utolsó bérlője vitte 1919 után Kecskemétre.

Csontváry Önarckép

Római híd Mostarban

 

Csontváry 1903 tavaszát Hercegovinában és Boszniában töltötte. A Római híd Mostarban a Neretván átívelő híd látképe. Álomszerű, kihaltsága, embernélküli csendje talán az emberfeletti hivatást vállaló festő egyedüllétét és társtalanságát fejezi ki. A festmény meditatív, a színek különös színfoltjai, mintha egy magasabb világfelfogás látomásai lennének.

Csontváry: Római híd Mostarban

Selmecbánya látképe

 

Selmecbánya látképét a dombok zölden gazdag árnyalatai uralják: a természet, ami körülveszi az embert, magába olvasztja, elnyeli. A tájba süppedésig elmerülve tűnnek elő azok a házak, melyek szilárdnak, megkérdőjelezhetetlennek tűnnek, örökkévalónak és lerombolhatatlannak. A kép annak az érzetét árasztja, hogy bármerre nézünk, bárhol vagyunk, elválaszthatatlanul egységben létezünk a természettel.

Csontváry: Selmecbánya látképe

Csontváry festmények árai

 

Az addigi magyar árverési rekordot Csontváry egyik alkotása, a Szerelmesek találkozása (Randevú) tartotta, amelyért 2006-ban – 80 millió forintos árról indulva – 230 millió forintot adtak.

Rekordáron, 240 millió forintért kelt Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című festménye a Virág Judit Galéria 2012-i árverésén.

 

Csontváry Múzeum, Pécs

 

A 1973-ban Pécsett nyílt meg a Csontváry Múzeum. Az életmű kronológiailag tagolt.

A Csontváry kiállítás jól követi az időrendi és stílusbeli változásokat.

 

Összegzés

 

Az életet, a természetet nagy kifinomultsággal, figyelemmel és egyszerűséggel festette. Ugyanakkor olyan intenzitásban ábrázolta, melyben az értő szem megláthatja, hogy számára az élet a szellem meghatározott jelenléte volt. Csontváry valójában egy spirituális utat járt be, melyet képei, írásai és életének ismert tényei tükröznek vissza.

 

Művészi pályája rövidnek mondható, hiszen csak16 évig tartott. 1910-től 1919-ben bekövetkezett haláláig festői alkotásait írásművekkel tette teljessé. Nem csupán festő akart lenni, hanem gondolkodóként is próbálta megérteni a lét titkait.

 

Huszárik Csontváry film részlet 2

Az, hogy akkoriban mennyire tartották értékesnek az életművét, jól tükrözi a halála utáni helyzet. Az örökösök fuvarosoknak akarták anyagárban eladni a jó minőségű vászonra festett képeket. Ha nem lép közbe egy fiatal építész, Gerlóczy Gedeon, aki felfedezte Csontváry zsenialitását, és nem vásárolja fel a képeket, egyetlen festmény sem maradt volna fenn.

Miután a Tanácsköztársaság elvette mindenét, Csontváry nyomorba süllyedt. A nélkülözés, valamint a sokévnyi mellőzöttség után egészsége megromlott. Kórházba került, és kevéssel a 66. születésnapja előtt hunyt el. Egyesek szerint éhen halt.

1948-ban Párizsban állították ki Csontváry képeit. Picasso a látogatási időn kívül egy órára bezárkózott a festményekkel, majd a teremből kilépve azt mondta: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak.”

 


Kajdocsi-Gera Ildikó

Névjegy: Kajdocsi-Gera Ildikó

Kajdocsi-Gera Ildikó művészeti tanulmányait képző és iparművészeti szakközépiskolában kezdte. Főiskolai évei alatt rajzot, festészetet és a művészettörténet tanult. Gyakran merít inspirációt a régi idők mestereinek alkotásiból. A portrék és életképek festése is közel áll hozzá.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..